Ebben a cikkben:
Témák

A Suzuki színésztréning-módszer, a testi és a mentális rendszerek összeolvasztása egy „test-elme” (body-mind) megteremtése.

2021. szeptember 19.
85
A Suzuki színésztréning-módszer, a testi és a mentális rendszerek összeolvasztása egy „test-elme” (body-mind) megteremtése.

2021. szeptember 19. – vasárnap - 14.00-18.00

Kozma Gábor Viktor: A Suzuki színésztréning-módszer, a testi és a mentális rendszerek összeolvasztása egy „test-elme”(body-mind) megteremtése.

A műhelymunka tematikája a Viewpoints alapjainak ismertetése. A Viewpoints segítségével a résztvevők a felszabadult fizikai improvizációhoz kaphatnak támpontokat. A technika által arra is keressük a választ, hogy milyen gyakorlati tevékenység szolgálja az előadók rendszeres, napi szintű edzését, tréningjét.

A Viewpoints elgondolása Mary Overlie posztmodern táncos nevéhez köthető, aki az New Yorki Egyetem Kísérleti Színházi Tanszékén kezdte formába önteni dekonstruáló, minimalista, improvizációs gyakorlatát (Six Viewpoints). A technikát később Anne Bogart és Tina Landau dolgozta tovább és bővítette ki (Nine Viewpoints). A technika alapját a nemhierarchikus szemlélet, a tér és idő elemeivel kialakított, felszabadult játék-kísérlet képezi.

A tér és idő elemeivel való aktív kommunikáció kialakítása hogyan képes élesíteni az érzékeinket és formálni a döntéseinket? Hogyan lehet az „éberség izmait” folyamatosan edzeni, és miben segíti ez az előadót? Hogyan befolyásolja a nézés és nézettség aktusa az előadó színpadi jelenlétét? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ a kurzus során.

Kozma Gábor Viktor - szabadúszó színész, színésztréner, doktorandusz.

A Viewpoints elgondolása Mary Overlie posztmodern táncos nevéhez köthető, aki az 1970-es években kezdte formába önteni dekonstruáló improvizációs gyakorlatát, amelyet Six Viewpoints-nak nevezett el. Kísérleti munkájának lényege, hogy azokat az elemeket kutatta, amelyek egy táncos, koreográfus, színész vagy rendező számára mindig adottak a térben való munkához. Overlie hat ilyen elemet különböztet meg: tér, forma, idő, érzelem, mozgás és történet. Ezen elemeket az angol nevük alapján a SSTEMS mozaikszóval foglalja össze. A SSTEMS elemei Overlie megfogalmazásában egyfajta lencsekén szolgálnak, amelyeken keresztül az előadóművész a körülötte lévő valóságot szűri. Overlie gondolkodásában a Viewpoints egy összetett filozófiai keretet képez, amelyet a tréningező gyakorlatokon keresztül sajátíthat el, és ami lehetőséget ad a napi szintű edzésre, a tréningre. A gyakorlatok során a tréningező a figyelmének pontos vezetését sajátítja el, amely lehetőséget teremt az újszerű, kreatív döntésekre az improvizációs helyzetben. A Viewpoints során a tréningező a megfigyelő, résztvevő szerepébe helyezkedik, döntéseit az adott SSTEMS elemekre való figyelés határozza meg. Overlie a független, bátor, kockáztatni képes előadói lét, az alkotói szabadság keresését tartotta szem előtt.

Overlie technikáját később Anne Bogart és Tina Landau dolgozta tovább és bővítette ki – Nine Viewpoints. A SSTEMS hat elemét kilencre bővítették, amelyeket a tér és idő szerint csoportosítottak. Az idő elemei a tempó, időtartam, kinesztetikus reagálás és ismétlés; a téré a forma, gesztus, térbeli reláció, architektúra és a topográfia. Bogart és Landau pragmatikusabb szemlélete megőrizte a Viewpoints filozofikus jellegét, de az alkotás és csoportformálás céljából dolgozta tovább a technikát. A kilenc fizikai elem mellé vokális elemeket rendeltek, valamint a Viewpoints mellett a Kompozíció módszeréről gondolkodtak.

A Viewpoints két gyakorlatát az amerikai SITI Company ötvözi és teszi napi szintű gyakorlásának, tréningjének részévé. A SITI Company identitását a rendszeres tréninghez való elköteleződés formálja, amelynek két eszköze a Suzuki színésztréning-módszer és a Viewpoints.

A Viewpoints a neoavantgárd és posztmodern alkotók (John Cage, Merce Cunningham, Robert Ellis Dunn, Judson Dance Theatre) valamint a távolkeleti filozófia hatása alatt jött létre. A technika alapját a nemhierarchikus szemlélet, a dekonstrukció, a minimalizmus, a tér és idő elemeivel kialakított, felszabadult játék-kísérlet képezi.

A Viewpoints szemléletének elsajátítása először az egyes elemek vizsgálatával kezdődik, majd az elemek közötti kommunikáción át a szabad improvizációig fejlődik. A technika támpontot adhat az előadóművészek számára, hogy hogyan tartsák figyelmüket frissen, hogyan őrizzék meg kíváncsiságukat, milyen belépési pontokon keresztül tudnak a munkához kapcsolódni és milyen elemeket tudnak felhasználni először az improvizáció, majd az alkotás során.

A műhelymunkán arra keressük a választ, hogy a tér és idő elemeivel való aktív kommunikáció kialakítása hogyan képes élesíteni érzékeinket és formálni döntéseinket; hogyan lehet az „éberség izmait” folyamatosan edzeni, és miben segíti ez az előadót; hogyan befolyásolja a nézés és nézettség aktusa az előadó színpadi jelenlétét; valamint hogyan konstruálódik jelentés a színpadi jelek kölcsönhatásában.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!