II. Mozdulat, mint nyelv konferencia

Mozdulat, mint nyelv -szemléletformáló program

Debrecen 2023.

A Mozdulat mint nyelv- szemléletformáló program célkitűzésként a mozdulat és a gesztus szerepét kívánja hangsúlyozni a fiatalok és gyerekek körében. Szeretnénk kiszélesíteni azt a tudást, amely azokat a fiatalokat és gyerekeket érinti akik nem feltétlenül találkoznak a mozdulat és a gesztus sokrétű kifejezési és művészi megjelenésével. A program keretében elméleti és gyakorlati párbeszédre került sor amely a régióban katalizátorként jelenik meg. Egy olyan módszertan kidolgozására törekedtünk amely az elméleti és gyakorlati tapasztalatok összegzéséből jön létre. A konferencián a hat meghívott előadó ismertette az általuk képviselt területek eredményeit, illetve a gyakorlati workshopokon módszertani eszközök bemutatása történt. A program során két három napos konferencián találkozhattak a résztvevők a módszertani bemutatókkal és előadásokkal. Ezt követően két pedagógus fórum keretében a gyakorlatba is megjelentek a tapasztalatok összegzéseként létrejött mozdulatsorok. A mozgásfolyamatok kidolgozása négy korosztályban történt 3- 6 éves korig óvodás ,7- 10 éves korig alsó tagozatos, 11- 14 éves korig felső tagozatos és 14 éves kortól 18 éves korig gimnazista korosztály számára. A gyakorlati foglalkozásokon a mozdulat és gesztus szerepét nem lehetett eléggé hangsúlyozni, hiszen a mai világunkban nagyon fontos a felnövekvő generációk mozgáshoz, gesztushoz és testhez való viszonya, kapcsolata, ismeretei és szemlélete. A program során kidolgozásra kerültek azok a mozgásanyagok amelyek a program alapját képezték. Megjelent a gyermekjóga, a gyógytorna, a Zhineng Chikung, a néptánc és népi játékok, a kortárs tánc és a TSMT torna mozgás anyaga, metodikája és szemlélete. Minden szakterület elméleti bevezetője felhívta a figyelmet a mozgás és az általa képviselt szakirány összefüggéseire, fontosságára és az azon belül megjelenő mozgásanyagra illetve azok hatásaira. A gyakorlati bemutatókon a résztvevők kipróbálhatták a korosztályok számára készült mozgásanyagokat, kérdéseikkel közösen dolgozták fel az előadókkal az aktuális témát A pedagógus fórum keretében azok a pedagógusok akik részt vettek a konferenciákon egy kerekasztal beszélgetésen összesítették azokat a tapasztalatokat és gondolatokat amely a témával kapcsolatosan felmerültek. Kiemelkedően fontos célkitűzés többek között a fiatalok körében az egészségre nevelés és prevenció, a szomatika tudatosítása, a tanulás hatékonyságának növelése, a   tudatosság és koordináció képességének illetve az önmagunkhoz, egymáshoz, a testhez és mozgáshoz való viszony fejlesztése. Fontos terület a kreativitás kibontakoztatása, az improvizáció megjelenése és a testhez való viszony pozitív irányban történő megerősítése és a test, lélek, szellem, mozgás egységének megértése.

II.konferencia 2023. 03. 17-18-19.

Előadók:

Debity Boglárka: Gyógytornász, fizioterapeuta, humán kineziológus

Barnuczné Szabó Mariann. Tervezett Szenzomotoros Terapeuta „TSMT”

Földrajz -testnevelés szakos tanár

Csíki Mariann-Mentálhigiénés segítő szakember, Jóga Móka rendszer alapítója, Mozgásfejlesztő gyermekjóga-oktató, Chi Kung oktató, Kismamajóga flow és baba-mama jóga oktató, Babajóga oktató, Vinyasa Flow yoga oktató, Óvodapedagógus, Alapozó terapeuta, Gyermekjóga-Oktatók Egyesület elnöke

Lévai Péter -egyetemi mesteroktató, néptánc módszertani előadó, és mozgáspedagógiai fejlesztő

Gál Eszter -táncművész, koreográfus, táncpedagógus

Dankó Ferenc -Zhineng Chikung & Taiji vezető-tanár, alapító, okleveles természetgyógyász, Kínai mesterek által kinevezett nemzetközi Zhineng tanár, Mingjue Gongfu tanár, Eskrima mester, önvédelem oktató, 7x világbajnok

 Kerekasztal beszélgetés – Csíki Mariann, Barnuczné Szabó Mariann, Gál Eszter, Debity Boglárka, Holb Ibolya, Dankó Ferenc, Lévai Péter, Gemza Péter

2.  Mozdulat mint nyelv konferencia

.

Miért nehéz táncolni? Mi a "tánc" és a "nemtánc" közötti különbség? Lehet-e a táncot játszani (nem eljátszani)? Vagy inkább lehet-e játszva táncolni?

Keressük a válaszokat sokféle mozdulatjátékkal, fogócskákkal, alap                        motívumokkal és a zenével való ismerkedéssel

            Az emberi mozgásokat olyan természetesnek vesszük, hogy fel sem tűnik, mit is csinálunk valójában. Olyan ez, mint a beszélt nyelvünk: gyermekkorunkban sokszor megmosolyognak, hogy milyen érdekes szókísérletekbe bocsátkozunk, felnőtt korunkra pedig elfelejtsük az egészet és pragmatikusan ontjuk a szavakat. A mozgástanulás ugyan ilyen lassú, vagy még lassabb folyamat volt, hiszen nagyjából 3-4 éves korban már elég jól meg tudja magát értetni egy gyermek, de nyilvánvaló, hogy erőteljes mozgásokra – ugrás, futás, sportjátékok- még nem igazán érett sem a váz, sem a mozgató rendszere, de az idegrendszere sem.

            Mégis hogyan alakul át a mozgástudás tánctudássá? Mi kell még hozzá azon kívül, hogy a mindennapos testnevelésben igyekeznek(?) a lényeges elemeket megtanítani és megfelelő mozgáskultúrára rávenni a gyermekeket? Gondoljunk csak bele, hogy a közoktatásban már 12 év a kötelező testnevelés óra. Mit értek el ezalatt a gyermekeknél? És mit lehetne a kezdeni a tánccal? Lehet, hogy nemcsak a mozdulat számít, hanem a motiváció, a zeneértés, a társas kapcsolatok?

            Áttekintjük az ezzel kapcsolatos szakirodalmakat, és megpróbáljuk azt a csapdát elkerülni, hogy válaszokat is találunk. Elég, lesz, ha csak élvezzük, hogy szabadon gondolkodhatunk és motiválhatjuk egymást.

            A gyakorlati részben elsősorban a mozdulattípusokkal, a zenei lüktetéssel és tempóval, valamint a térrel és erővel foglalkozunk. Áttekintünk egy táblázatot (megtalálható Pignitzkyné- Lévai: A tánc és a kreatív mozgás alapjai című könyvben) és ennek alapján mozdulatjátékokat hozunk létre. Igyekszünk megérteni a lényeget: ha a tánc tanulása feladat és koncentráció, akkor ne tanuljuk a táncot, hanem játsszunk táncot. A sokféle, de természetes eszközzel végrehajtott játékok lesznek az alapjai a későbbiekben a tánctanulásnak, valamint a legfontosabb amit kialakíthatunk:

a motiváció…

Érdemes olyan ruhában lenni, amiben szabadon lehet gurimbázni a földön is.

Lévai Péter -egyetemi mesteroktató, néptánc módszertani előadó, és mozgáspedagógiai fejlesztő

1979-ben végzett az Állami Balett Intézetben hivatásos néptánc-művész szakon. Ebben az évben profi táncművészként kezdett dolgozni, előbb a Magyar Állami Népi Együttesben, majd Kodály Kamara Táncegyüttesben és az Állami Budapest Táncegyüttesben. Kezdetektől fogva nemcsak táncosként, hanem táncpedagógusként is dolgozik 1996-ban a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett néptánc pedagógusi oklevelet, amelyet 2011-ben mesterfokozattal egészített ki. 1998 óta dolgozik a Magyar Táncművészeti Egyetemen, illetve annak jogelődjén. 2003-ban elvégezte a Debreceni Egyetem pedagógia szakát tehetséggondozás specializációval, 2008-ban pedig az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskoláját fejezte be. Rendszeresen oktatott, illetve most is oktat az alapfoktól a felsőfokig bezárólag minden korosztályban. Hat évig elnöke volt az alapfokú művészeti iskolák minősítő testületének.

            Számos publikációja jelent meg, amelyben a tánc- ezen belül a néptánc- fejlesztő lehetőségeivel és a taníthatóság egyszerű formáinak pedagógiai rendszerbe illesztésével foglalkozik.

            Részt vett a táncos szakképzés átalakításában, és jelenleg is módszertani szakoktatóként, tehetséggondozási, mentorképzési koordinátorként dolgozik a tanárképzésben.

Gál Eszter

Mozdulat, mint nyelv -szemléletformáló program II.

Játékosság, testismeret, kapcsolódás az ellazulás technika és a kontaktimprovizáció eszközeivel

Az ellazulás technika gyakorlásával saját testünket és annak működését tapasztaljuk meg. Ez a mozgáson keresztüli testi tapasztalás, az élményszerzés maga a tanulási folyamat. A gyakorlásnak része a nyugalmi helyzetben testre irányított figyelem, majd onnan a mozgások, mozdulatok felfedezése. A mozgások létrejöttéhez a tanár egyszerű akciókra tesz javaslatot, amelyek könnyen koordinálható módon elvégezhetők. Izgalmas, ahogy ez a vezetett, akár játékos, akár elmélyült figyelmet igénylő gyakorlás egyesíti a mozgástechnikai fejlődést és a kreatív alkotó folyamatot. A kontaktimprovizáció egy kísérletező, sokszor játékos folyamat, amely során két mozgásban lévő partner érintéssel kapcsolódik egymáshoz és figyelmüket az érintő felületen keresztül egymásra, a gravitáció érzékelésére és a földre összpontosítják. Az ellazulás technika és a kontaktimprovizáció gyakorlásában nem a célorientált produktum, hanem a folyamat kap hangsúlyt, és mindkettő egy ítéletmentes, nem versengés alapú környezetben a kinesztetikus tudatosságot helyezi előtérbe. A gyerekek számára a kontaktimprovizáció és az ellazulás technika gyakorlása egy mozgás újratanulási folyamatot, önmegismerést, valamint a gyerekek önmagukhoz, társaikhoz és a környezetükhöz való kapcsolódás módjait ajánlja meg. A kisebbek számára – óvodás, alsós korosztály – játékokon keresztül lehet a testre és a kapcsolódásra irányítani a figyelmet. Míg a nagyobbak (felsős és gimnáziumi korosztály) számára kezdetben az egyszerű, később már összetett mozgások, páros gyakorlatok és az úgynevezett felfedező vezetett improvizatív táncok adhatnak tapasztalatot a testük működéséről, a társaikkal és a környezetükhöz való kapcsolódásról. Ezek együtt járulnak hozzá a tudatos testhasználathoz, a testtartás javításához, a reflektivitáshoz és ezen keresztül (nemcsak) a tanulási

képességeik fejlesztéséhez. A konferencia előadásban és a gyakorlati munkában folytatom az alapelvek, gyakorlatok és oktatásmódszertani sajátosságok bemutatását. Majd a résztvevők saját élménye alapján közösen megkíséreljük felvázolni milyen gyakorlatok, feladatok, oktatási módok alkalmasak a programban megjelölt három korosztály számára.

Gál Eszter táncművész, koreográfus, táncpedagógus, alkotó, szervező

Jelenleg a Színház és Filmművészeti Egyetemen tanít, az ArtMan Egyesület tagja és a Tánceánia Együttes társvezetője. Okleveles Skinner Releasing Technique (SRT) tanár a technika kezdő és haladó szintjén. Kontaktimprovizációval harminc és SRT-vel huszonöt éve foglalkozik. Hazai és külföldi mester kurzusok, iskolák és Nemzetközi Fesztiválok rendszeres meghívott tanára. 2019-től a Színház- és filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának PhD hallgatója.

Debity Boglárka

Mozdulat, mint nyelv -szemléletformáló program II.

A tudatosan kontrollált test-Testkontroll alkalmazása a mindennapi életben

A myofasciális hálózat az életünk minden területén esszenciális szerepet játszik. Ahogy az előző előadásomban is taglaltam, ez irányítja a testtartásunkat, járásunkat, általános mozgékonyságunkat, mobilitásunkat, fájdalomtűrő és megküzdő mechanizmusainkat, lelkivilágunkat, gyógyító folyamatainkat. A fascia az idegrendszerrel és keringési rendszerrel együtt szabályozó munkát végez. A testünk kontrollját egy olyan tanulási mechanizmus útján tudjuk tudatossá tenni, mint pl. gyermeki korban a fejemelés, kúszás, mászás, fogás, járás, futás tanulás, majd pedig serdülő és felnőtt korban a sportmozgások, finom manipuláció, egyensúly, koordináció fejlesztése. A tudatos izomműködés és optimális gerincmegéreztetését kizárólag gyakorlás útján lehet elsajátítani, mely lehet torna, tánc, testedzés, korrekciós tréning. Ám ahogy a korrigált tartás kialakítható, sajnos ennek ellenkezője is igaz, miszerint a kóros mozgásminták (ülőmunka negatív hatásai, izomkötöttségek kialakulása) mindennapos ismétléssel szintén rögzülni tudnak. Célunk tehát első körben a problémafelismerése, forrásának megszüntetése vagy átalakítása, illetve a korrekció. Hogyan ismerhető fel a probléma? Mit néz egy terapeuta a páciensen? Mennyire rejthető el egy kóros testtartás vagy járásminta? Mik az árulkodó jelek? Számos kérdés merül fel bennünk a testdiagnosztikájával kapcsolatban, ám talán még nagyobb kérdőjel kering a korrekció témaköre körül. A korrekció mindig keresi az optimális testtartást, azt az energia hatékony működését a testnek, mellyel könnyed, tudatos és hatékony mozgások kivitelezésére vagyunk képesek. Na de mire is kell figyelni egy korrekció során? Lehet mindenre figyelni? Milyen főbb pontok vannak a korrekció terén? Túlkorrigálható a test? A válaszok ismét bennünk vannak.

Debity Boglárka -Gyógytornász, fizioterapeuta, humán kineziológus

3 éves korom óta az életem része a mozdulatművészet, ami a hivatásommal nagyon szoros kapcsolatban van. 9. éve dolgozom mozgásterápiával, számos klinikai területről (ortopédia, traumatológia, neurológia, reumatológia, sebészet, nőgyógyászat), de dominánsan a sport- és művészet világából vannak pácienseim.

A mozgással való munka önfegyelemre, felismerésre és rendszerességre tanítja a terapeutát és a pácienst egyaránt. Testünkkel való harmónia elengedhetetlen az egészségünk eléréséhez. Főként sport és mozdulatművészet irányában végeztem posztgraduális képzéseket, és emellett a gerinc terápiájával is mélyrehatóan foglalkozom. Oktatóként esztétikus testképző gimnasztikát, pilatest és mozgáskorrekciót is oktatok.

Csíki Mariann

Mozdulat, mint nyelv -szemléletformáló program I-II.                  

Gyermekjóga eszköztára 3-18 éves korig. Tudatosan mozogni, játszani, érezni és irányítani a Jóga Móka módszerével.Jóga Mókára fel! Együtt jógázni jó!

Előadás vázlata, kérdései:

Mire van szüksége egy gyermeknek jól „működjön”, legyen akárhány éves?
Gyermekjóga miben egészen más, mint bármilyen más mozgásforma.
Mit ad az oktatónak? Mit a gyermeknek?

Ovi jóga, kis iskolás jóga, nagy iskolás jóga. Három nagy terület szerinti felosztás.

Csíki Mariann -Mentálhigiénés segítő szakember, Jóga Móka rendszer alapítója, Mozgásfejlesztő gyermekjóga-oktató, Chi Kung oktató, Kismamajóga flow és baba-mama jóga oktató, Babajóga oktató, Vinyasa Flow yoga oktató, Óvodapedagógus, Alapozó terapeuta, Gyermekjóga-Oktatók Egyesület elnöke

            Csíki Mariann vagyok, a Jóga Móka rendszer vezetője, mentálhigiénés segítő szakember, óvodapedagógus, mozgásfejlesztő és számtalan jóga irányzat képviselője. Nincs olyan év, hogy ne tanulnék valami újat, amely az eddigi tapasztalásaimat még jobban segíthetik olyan formában, hogy mi jó a gyerekeknek, a családoknak. Jóga Móka Rendszerem is a folyamatos fejlődés áramlását képviseli, alázattal és tisztelettel. Három könyvem jelent eddig meg: 2007-ben a Gyermekjóga, 2016-ban a Jóga a boldog gyermekkorért, 2022-ben az Érezd jól magad címmel.

Több mint tizenöt éve vezetek gyermekjóga-oktatói képzéseket, tanfolyamokat, workshopokat. Dolgoztam kis létszámú speciális intézményekben, nagy létszámú önkormányzati óvodákban, iskolákban és magánintézményekben, jógastúdiókban. Jelenleg is rendszeresen tanítok és jómagam is rendszeresen tanulok – az első gyermekjóga órámat 1996-ban tartottam. A gyermekcsoportokban szerzett több mint 25 éves tanítási tapasztalásom, esszenciális tudássá vált, amelyet szívesen adok tovább tanítványaimnak. Hetente 120 gyerekkel jógázom együtt. Veresegyházon élek családommal, ahol a saját jóga stúdiómat vezetem, amelynek neve Családi Jóga Tér. Jelenleg chi kungot és tai chit tanulok.

Barnuczné Szabó Mariann

Mozdulat, mint nyelv -szemléletformáló program II.

A Tervezett Szenzomotoros Terápiában alkalmazott mozgások, gyakorlatok hatása az idegrendszerre 3–10 éves korú gyermekeknél

A Tervezett Szenzomotoros Terápiában alkalmazott mozgások, gyakorlatok hatása az idegrendszere 10-16 éves korú gyerekeknél

TSMT Tervezett SzenzoMotoros Tréning. Mozgásterápia, amely az idegrendszerre gyakorolt hatása által újra szerveződnek a neurológiai alapok.

Segít az agynak megszabadulni kötöttségeitől, amely kihat a mozgásra, beszédre, pszichikumra, viselkedésre egyaránt. Amennyiben az idegrendszer fejlődésébe hiba csúszik, tünetként érzékelni fogjuk a gyermek mozgás-, beszéd-, pszichés-, illetve kognitív fejlődése során.

A tervezett szenzomotoros terápia az első lépés abban az építkezésben, melynek csúcsán a „tanulás”, a „viselkedés” és „mindennapi életvitelünk”, életminőségünk áll. Segít rendezni az alapokat, melyekre értelmi képességeink, figyelmi funkciók, a kiegyensúlyozott pszichikum, ill. az összeszedett, alkalmazkodó viselkedés épülnek.

A szenzomotoros torna egy olyan tréning amivel az idegrendszerre tudunk hatni gyógymódokkal, mozgásterápiával, étrendi, életmódbeli változtatásokkal.

Elméleti előadás

1. Az idegrendszer bemutatása
2. Az organikus érési zavar, éretlenség, sérülés főbb tünetei

0-3 éves kor között (motoros, pszichés-kognitív, szociális)

3. Az organikus érési zavar, éretlenség, sérülés főbb tünetei

3-7 éves kor között (motoros, pszichés-kognitív, szociális)

4. Az organikus érési zavar, éretlenség, sérülés főbb tünetei

Kisiskolás korban 7-10 éves kor között (motoros, pszichés-kognitív, szociális)

5. Miért veszélyes az organikus éretlenség, érési zavar, sérülés

A gyakorlati előadás:

A Tervezett Szenzomotoros Terápiában alkalmazott mozgások jótékony hatásai az idegrendszerre, gyakorlati mozgások bemutatásai.

Barnuczné Szabó Mariann  -Tervezett Szenzomotoros Terapeuta „TSMT”, Földrajz -testnevelés szakos tanár

1982. 11. 04-én születtem Debrecenben.

 Gimnáziumi tanulmányaim után a Nyíregyházi Főiskolára jelentkeztem, mint földrajz-testnevelés tanár.

2006-ban kezdtem tanítani a Debreceni Benedek Elek Általános Iskolában. Testnevelés órán szomorúan tapasztaltam, milyen rossz állapotban vannak a gyerekek állóképességei.

2013-ban mikor megszülettek az iker gyermekeim, próbáltam olyan továbbképzést keresni, amivel a saját gyermekeimnek is tudok segíteni a fejlődésben.

2014-2015 között elvégeztem Budapesten a BHR6 alapítványnál, a TSMT terapeuta képzést.

Ekkor döntöttem el, hogy én ezzel szeretnék segíteni a többi szülőnek, illetve természetesen a gyerekeknek is. Azóta is ezzel foglalkozom.

Összegzés:

 A program kidolgozása, az előadók összetétele és a pedagógusok, fiatal érdeklődők aktív részvétele igen gazdag tapasztalatot eredményezett. A szervezők részéről a kommunikáció, témafelvetés, lebonyolítás. A program során magas színvonalon osztották meg az előadók    a specifikus szakmai tudást a platformon. Minden ilyen kezdeményezés azt jelenti igény van a pedagógiai módszerek folyamatos fejlesztésére és a tudatos mozgásra nevelés az egyik, ha nem a legfontosabb fejlesztési irány a gyerekek számára.  Rendkívül izgalmas volt, a munkák bemutatása, és a többi meghívott szakember munkájának megismerése, és a közös vagy éppen eltérő gyakorlatok összehangolása, annak érdekében, hogy kirajzolódjon egy a gyerekek tanulási folyamatát megsegítő célzott mozgásos program. 

A programban megvalósult előadások hűen tükrözték azt a szándékot, amelyet a lebonyolítók célul tűztek maguk elé: felhívmi a figyelmet arra, hogy az emberi mozgások mind tartalmilag, mind esztétikailag fontos kommunikációs tényezők. A mozdulatok tartalmi kifejeződései a cselekvések tudatosságának és

kontrollálhatóságának mérföldkövei, és ebből fakadóan valósulhatnak meg az esztétikai — vagyis a vizuális és kognitív — elvárások és beépülések a hétköznapokba. A meghívott előadók széles és színes tematikákkal jelentkeztek, amelyek egyrészt arra mutatnak rá, hogy a mozdulat-mozdulatok nem korlátozódnak valamilyen speciális táncműfaj, vagy egyéb struktúra

irányába, hanem univerzálisak, vagyis transzferálhatóak. Másrészt éppen ez a tulajdonság — valamint az a tény, hogy a mozdulatok funkcionalitásának tanítása, ma jórész kimerül a mindennapos testnevelés tartalommentes és nyögve nyelős formavilágában — mindenképpen módszertani és didaktikai paradigmaváltást igényel.

Az előadások jól reprezentálták, hogy az eltérő szakmavilágú fejlesztők milyen gyorsan rá tudnak hangolódni az újonnan érkező ismeretek és hasznosíthatóságok befogadására, valamint — szinte azonnal —

be tudják építeni a saját fejlesztési területeikbe.

A Mozdulat, mint nyelv programsorozat fantasztikus és hiánypótló kezdeményezés Az ötlet remek, de ami igazán kiválóvá teszi, hogy több szakmai látószögből, rendkívüli kreativitással kezeli a célt és az eszközöket, ami a mai kornak szükséges és minden szempontból megfelelő eredményeket hozhat minden tanár és diák számára.

Boldogság, hogy van egy olyan összefogás, amely a jövő nemzedékét tudja segíteni a fejlődésben egy jobb és boldogabb élet reményében.

A mozgás szerintem kiemelten fontos létügy abban, hogy minden gyermek egészségesen tudjon fejlődni saját életkori sajátosságainak megfelelően.

Inspiráló irányok lehetnek a későbbiekben:

-mozdulat, mozgás nyelve-- ami kondicionálja a fizikai szokásokat valamint mentális szoásainkat és gondolkodási folyamatokat. A nyelv (beszéd) amin keresztül átadunk mozgásirányításhoz szükséges javaslatokat. pl.: a légzésre irányított figyelem, amivel felhívható a figyelem a légzés hátomdimenziós voltára, irányítot belső képekkel, kérdésekkel.

- tapasztalati anatómia passzív és aktív gyakorlata pl.: kontaktimprovizáció, vezetett szomatikus gyakorlatok. Rajzban kifejezett reprezentációk: melyik testrészt érzted, Hol tartod a feszültséget?

-ritmus és fizikai mozgás: egyes: pl zemei ritmusra végzett gyakorlatok, gesztusok, pantomim.

A pedagógus fórumon összegzésre kerültek a konferencián bemutott gyakorlatsorok. Egyöntetűen úgy gondoljuk, hogy a gyakorlatok felhasználhatóak oktatásra és a pedagógusok szemléletformálására. Továbbiakban minden évben érdemes lenne szervezni egy fórumot, előadásokkal együtt a program fejlesztése céljából.

„Mozgást és a táncot gyerekkorom óta valamilyen formában gyakorlom. A Művészeti iskolába jártam ahol, a kórus, balett, színházi ismereteket szereztem. Felnőttként a kortárs tánc és hozzájuk kapcsolódó szomatikus tudományok iránti érdeklődésem vezetett az Alexander-technikához, a majd kontaktimprovizációhoz. Szomatikus, és testtudati gyakorlatok alapján tanítok egyéni és csoportos foglakozásokon. Amikor tanítok sokszor improvizálok. Van egy elképzelésem arról, hogy milyen terepet szeretnék lefedni, de a döntéseim arról, hogy mely gyakorlatot és milyen sorrendben végezzem el, nagyrészt a pillanatban az általam tanított csoporthoz kapcsolódóan hozom meg. Más szóval arra, figyelek, amikre egy csoportnak szüksége van, és hallgatva fedezek fel új anyagokat tanítás közben.

A konferencia is ebben erősített meg. Abban, hogy bármilyen formában tanítok a lényeg az, hogy,"behozzam az embereket a testükbe". Ez alatt nem csak azt értem, hogy hogyan tanulunk meg mozogni, hanem azt is, hogy a mozgáson keresztül, hogyan tanulunk önmagunkról és környezetünkről, és ez hogyan támogatja a tanulásunkat. 

Az előadók által közvetített anyagok mind nagyon fontos megközelítéseket adtak át, amelyek lényegében azt segítik, hogy a tanulok többet gondolkodjanak és foglalkozzanak a testükkel és számos kiindulópontot adott a tanároknak illetve. új kreatív anyagokkal is szolgáltak.” Földessy Nikoletta-Alexander technika