Ebben a cikkben:

Kreativitás fejlesztése a táncoktatásban-a tánc játékosítása

2021. november 28.
57
Kreativitás fejlesztése a táncoktatásban-a tánc játékosítása

2021. 11. 28. vasárnap 14.00 -18.00 

Mindannyian jól ismerjük azt a sztereotípiát, amelyet a tánccal, a tánctanulással kapcsolatban is számtalanszor hallottunk már: „ A táncot nem kell tanítani, táncolni mindenki tud…!” Be kell látnunk, hogy ez biztosan nem így van, sőt, soha és semmilyen korban nem volt így. A paraszti tánckultúra (Martin 1970) értése és művelése már csak azért is nehéz feladat, mert egy olyan szellemi és mozgásos kulturális örökségről van szó, amely korosztályonként „kitermelte” a sajátos esztétikai értékítéletét, de mindezt úgy tette, hogy nem dobta sutba az elődöktől örökölt és jól működtetett kulturális elemeket. Emiatt nehéz megmondani, hogy mi is a néptánc (Pesovár 2003).

Sajnos a tánc - így a néptánc - tanulásában, tanításában, még a legtöbb esetben nem léptünk túl a demonstráló-imitáló modellen, amit nagymértékben erősít az is, hogy az intézmények- óvodák, iskolák, művelődési házak- vezetői nem ismervén a hagyományos néptánc funkcióit és esztétikáját, már az első osztályosok (sőt, időnként az óvodás korúak) tanítóitól is ünnepi műsort követelnek: október 23- a körül valamilyen szomorú csárdást, március 15- e körül meg valamilyen vidám verbunkot. A hab a tortán a karácsonyi műsor, ahol a kevéssé, vagy teljesen félreértelmezett népszokások közé kell keverni a néptánc koreográfiákat, így szórakoztatva a lelkes anyukákat, apukákat és az intézmény fenntartóit, akik ezért hálás szívvel pirosra tapsolják a tenyerüket.

Láthatjuk, hogy ez a könnyebb megoldás, viszont ezzel sem kulturálisan, sem pedig nemzeti értelemben nem történik fejlesztés, sőt, a legtöbb esetben ezek a kötelezően tanított gyermekek az első adandó alkalommal „lelépnek” és inkább fociznak, úsznak, vagy csak szimplán unatkozva átvészelik a pubertás korukat. Van viszont másik megoldás, bár látszólag ez a nehezebb, mégis, a hatékonysága és a és nevelési eredményei is jóval felülmúlja az előző „módszert”. Igaz viszont, hogy a tanártól ez sokkal alaposabb felkészülést, módszertani eszköztárat, a fenntartótól, igazgatótól és a szülőktől türelmet és megértést igényel. Ez a másik módszer a konstruktív néptánc-pedagógia.

Természetesen, a módszer oktatása közben nemcsak a mozdulatjátékok és a magyar néptáncok képezik a tudás alapját hanem mozgásfejlesztő drámajátékok (Mizerák 2013, 2014, 2016), technikai fejlesztések, mozdulatírás (Balogh 2013) tanulása, néprajz-folklorisztika, népi gyermekjátékok és a népzenei ismeretek bővítése egyaránt szükséges ahhoz, hogy a fentebb megjelent elvárásokat a tanár hitelesen és érzékenyen tudja a gyermekek felé közvetíteni.

LÉVAI PÉTER

 Magyar Táncművészeti Egyetem, egyetemi mesteroktató, néptánc módszertani szakoktató,

mozgáspedagógiai fejlesztő

1979-ben profi néptáncosként kezdett a Magyar Állami népi együttesben, majd a Kodály Kamara Táncegyüttesben és az Állami Budapest Táncegyüttesben dolgozott hivatásos táncosként. Fiatal kora óta nemcsak táncosként, hanem táncpedagógusként is dolgozik, Magyarországon kívül három kontinensen is dolgozott és dolgozik rendszeresen előadóművészként és tanárként. 

1996-ban a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett néptánc pedagógusi oklevelet, amit 2011-ben MA fokozattal egészített ki. 1998 óta dolgozik a Táncművészeti Egyetemen. 2003-ban elvégezte a Debreceni Egyetem pedagógia szakát tehetséggondozás specializációval, 2008-ban pedig az ELTE Neveléstudományi Doktori képzését fejezte be. Rendszeresen oktat az alapfoktól a felsőoktatásig bezárólag minden korosztályt, az ország szinte minden területén. Hat évig elnöke volt az alapfokú művészeti iskolák szakmai minősítő testületének. Számos publikációban foglalkozott és foglalkozik ma is a néptánc fejlesztő lehetőségeivel, és a taníthatóság egyszerű formáinak pedagógiai rendszerbe illesztésével. Részt vett a táncos szakképzés átalakításában, és jelenleg is módszertani szakoktatóként, tehetséggondozási, mentorképzési koordinátorként dolgozik a tanárképzésben.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!